Részletek
Magyarország és benne Erdély (Siebenbürgen) területén az 1550-es évek és 1792 között a színjátszás világát az iskola jelentette. A tanárok által latin, német és magyar nyelven írt, több felvonásból álló drámákat az adott gimnázium diákjai adták elő tanévnyitó, tanévzáró, a mecénás ünneplése és egyházi ünnepek alkalmából. A barokk iskoladrámák elsősorban nem gyönyörködtettek, hanem mindenki által közérthetően, mégis magas irodalmi és zenei stílusban történelmet, teológiát, filozófiát, nyelvészetet és mitológiát tanítottak, bátor kiállásra neveltek és a diákok országvédő pátria-tudatát erősítették. Az Iskoladrámák kötet a 16-18. századi magyarországi, közép- és alsófokú iskolakultúrát, benne a színpadi és zenei életet, annak világi mecénásait, korabeli funkcióját és a XXI. századi oktatásban való alkalmazhatóságát mutatja be. Mindezeket a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán, Piliscsabán 2002 óta folyamatosan működő Boldog Özséb Színtársulat szólaltatja meg kötetünk mellékleteként QR-kódról látható színdarabokkal. Az említett történeti játékok mellett Kertsó Cyrják Borka asszony és György deák (Kanta, 1773) vénlánycsúfolója és Hagymási Imre Garabontzás László (Vác, 1775) című tan-vígjátéka látható. Az ettől elválaszthatatlan énekeket és hangszeres betéteket, továbbá az énekelt Krisztus-életrajzot és történelmet a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszék (Budapest) tanárai és növendékei szólaltatják meg e hangzó csatolmányban.
