A Kicsi embere

Péter Gábor, azaz fedőnevén „a Kicsi” a kommunista államrendőrség rettegett vezetője. Megbízható embere Utisz (azaz „Senkise”), az exkluzív Kirké Klub egykori pincére és mindenese, a háború után a Küklopsz Barlangja mulató főnöke, ahová kizárólag szovjet tanácsadók tehetik be a lábukat. Feladata ezenkívül a mindenható Párt illegális pénzszerzési machinációinak elősegítése. Nevét és viselt dolgait, kényes és titkos szolgálatait hiába keresnénk az irattárakban.
Utisz visszaemlékezésének regényében frivol perspektívából mutatkozik meg a tragikus huszadik századi magyar történelem megannyi emberi színjátéka, illetve színfalak mögötti játéka, Machiavelli szabálykönyve mellett Rejtő Jenő emlékét idézve.
 
Horváth László Imre 1981-ben született, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem magyar–történelem szakán végzett, Budapesten él.
Eddig megjelent könyvei:
A bolondok városa (versek, Magyar Napló, 2010.)
Lett este és lett reggel (regény, Magvető, 2014.)
A hajó, ami nőket szállított (versek, Magvető, 2015.)
Helyőrség Maszadában (regény, Előretolt Helyőrség Íróakadémia, 2018.)
Nézd, havasak a fák, tél van (regény és versek, Előretolt Helyőrség Íróakadémia, 2018.)
 
 

"– Tehát egy magamfajta alakra van szükségetek.
– Meg kell értened, az ügy kiemelten fontos. Mondhatni, hogy az egyik legfontosabb. Maga Rákosi elvtárs és Vas elvtárs bízott meg engem, hogy keressek megfelelő embert erre a feladatra. Nagyon kényes ügy. Az is egy mondás, méghozzá Rákosi elvtárs mondta nekem tegnap, hogy a jól működő szekérhez nemcsak kocsi, meg tengely meg kerék kell, hanem az a kis mocsok is nélkülözhetetlen, amivel bekenik a kerékagyat, hogy ne nyikorogjon, hanem jól fusson a kerék.
– Briliáns ember.
– Így van, így van. Majd talán egyszer te is megismerheted személyesen.
– Tehát én leszek a mocsok?
– Nem kell ezt így látnod. Mondom, hogy igazában nagy szolgálatot teszel majd.
– Pénzt kell szereznem a háborútokhoz?
– Ez a te háborúd is, mindenki háborúja, egy igazságos társadalomért.
– Igaz, hogyne.
– Akkor tehát vállalod?
– Nem hinném, hogy lenne más választásom.
- Jobb lenne, ha lelkesebben tennéd. Jobb érzés lenne azt mondani holnap reggel Rákosi elvtársnak, hogy lelkesen vállaltad, és minden rendben lesz, már a mi emberünk vagy, nagyon is hasznos emberünk.
– Akkor hát lelkesen vállalom.
– Helyes, helyes."