Az androgün szerető

„Amióta a kép központi alakja, Hermaphroditusz, az androgün lény megszületett, a környezet megfestése szinte gyerekjáték Pierre számára. Élvezi, és szereti is csinálni. És közben arra gondol, hogy a megrendelője, Yann Lebel elégedett lesz. (…)

A képen a gyönyörű, kétnemű, hermafrodita test győztesen mutatja meg önmagát. Győzelemre vezeti a hajót, győzelemre vezeti a népet, ezt gondolja Pierre, miközben nézegeti a saját alkotását.
Igen, Val, Valentina győzelemre vezet. Miként Delacroix festményén a "szabadság" szimbóluma.”
Petőcz András új regényének főszereplője egy öreg festő, aki különleges megrendelést kap francia műgyűjtőjétől. Az igazi hős mégsem ő, hanem a modellje, akinek a nemi hovatartozása – különleges adottsága miatt – bizonytalan. A történet pedig éppúgy szól az elmúlásról, mint az emberi test sokféleségéről, hiszen – ahogy a Márai Sándor-díjas szerző megfogalmazza –: „A győztes mindenképpen Hadész. Még akkor is, ha Erósz ott van mindenütt, még Hadész birodalmában is.”