Az idő és a pénz ára Babilóniában

Az ókori Mezopotámiában a legfontosabb íráshordozók az agyagból készült táblák voltak.
Az asszíriológia tudományának születése óta több ezer olyan agyagtáblát tártak fel a régészek, és hoztak nyilvánosságra a kutatók, amelyek fényt vetnek az ókori Kelet gazdaságának részleteire.
Ez a forrásbázis szinte kimeríthetetlen lehetőségét kínálja az assziriológusoknak, hogy megismerjék,
elemezzék és bemutassák Babilónia és Asszíria gazdaságtörténetét. Ezen források között Mezopotámia szinte minden korszakából bőségesen rendelkezünk kölcsönről szóló okmányokkal.
Könyvemben olyan Kr. e. 1. évezredbeli újbabilóni gazdasági forrásokat vizsgálok, amelyekben ezüstöt mint pénzt kamatra adtak kölcsön. Kutatásomba több mint hatszáz olyan újbabilóni és későbabilóni ezüst
hitelszerződést vontam be, amelyek valamilyen formában a kamattal kapcsolatosak. Ezek lehettek olyan megállapodások, amelyekben a tőkét kamattal együtt kellett visszafizetni, de a kamat részleteiről nem szólnak bővebben, lehettek olyan adóslevelek, amelyekben a kamat fizetése helyett az adós felajánlotta valamilyen más, bevételt hozó vagyonát egyfajta kézizálogként, vagy lehettek olyan szerződések, amelyek azt rögzítik, hogy éppen kamatmentesek. Igyekeztem több szempontból bemutatni azokat az
agyagtáblákat, amelyek kamatozó kölcsönszerződéseket tartalmaznak.