Részletek
Miért voltak a 20. századi finn vezetők „okosabbak” a közben egymást gyilkoló, a politikából egymást kiszorító magyar eliteknél? Mit tudtak Suomi vezetői, hogy a bő száz éve még valamivel elmaradottabb államuk ma háromszor fejlettebb nálunk? Hogyan sikerült a múlt század hat történelmi fordulópontján jó döntéseket hozniuk, miközben a magyar politika mind a hatszor elbukott? Finnország miért és hogyan tudott a világgazdaság félperifériájáról – Köztes-Európában kivételes módon – a centrumállamok közé kerülni 1945 és 1990 között, miközben a magyar politika és gazdaság rendre csődöt mondott? A szerző elitszociológiai, gazdaság- és vallástörténeti okokat is kutatva elemzi a 20. századi politikai és gazdasági krízishelyzetekre adott eltérő válaszokat, a gazdasági növekedés és az elitváltások közötti összefüggést, a nagyhatalmi befolyás és a nemzeti szuverenitás dilemmáit a két eltérő politikai és társadalmi berendezkedésű ország 20. századi történetében. „E könyv megírásának egyik kimondatlan célja volt az is, hogy megválaszoljam a kérdést: milyen politikai rendszer hatékonyabb gazdaságilag. Ezt a vitát jelen kötet természetesen nem tudja véglegesen megoldani, de talán támpontokat adhat a demokrácia és autokrácia között ingadozóknak. A kérdés az, hogy a demokráciák hosszú távon nagyobb hatékonyságát – s Finnország 20. századi történetének vizsgálata erre kiváló példa – miként lehet egy adott ország elitjével megértetni…” Szegő Iván Miklós
